Tusfürdők összetevői

A tusfürdők mindenki otthonában megtalálható bőrápoló termékek. Márkájuk, illatuk mellett minőségük is eléggé különböző lehet, ezért nem árt tájékozódni, mi is van a tusfürdőben, amit megvásárolunk.

A Boom! márka forgalmaz paraben és szilikon mentes terméket, amik nem éppen veszélytelen összetevői lehetnek egy kevésbé jó minőségű tusfürdőnek.

A tusfürdők összetevői

A tusfürdők általában az alábbi összetevőkből állnak:
– mosóaktív anyag (ez felel a tisztító hatásért és a habzásért),
– a megfelelő állagot biztosító anyagok (főleg víz),
– PH szabályozók, tartósítószer, UV szűrők, só és egyéb technológiai anyagok,
– illatanyag, színezék (a szubjektív megítélésért felelős anyagok).

Ezek az anyagok a különböző tusfürdőkben változó arányban vannak jelen. Igazából az egyetlen lényeges dolog ezek közül a mosóaktív anyag – a többi nem feltétlenül kell ahhoz, hogy valamit tusfürdőnek nevezhessünk. A fentieken kívül olyan nagyszerű elemek is részét képezhetik a tusfürdőnek, mint például a csillámpor vagy antibakteriális anyagok.

Mi is van a címkén?

Mivel egy tusfürdő valódi jellemzőit és minőségét elsősorban az összetétel alapján tudjuk megítélni, ezért nagyon fontos, hogy legyünk tisztában azzal, mit viszünk be bőrünkön keresztül a testünkbe. Sajnos a címkék értelmezése nem épp egyszerű feladat, még egy szakember számára sem.

Megkönnyíti a dolgunkat, hogy a tusfürdők összetevőit csökkenő sorrendben kell feltüntetni a terméken, azaz a tusfürdő legnagyobb részét kitevő anyagok az elején, a kisebb mennyiségben használt összetevők a lista végén szerepelnek. Az élelmiszerekkel ellentétben egy tusfürdőn az 1%-nál kisebb koncentrációban szereplő összetevőket is fel kell tüntetni, azonban ezek sorrendje már tetszőleges lehet.

Mi van a címke mögött?

Azon túl, hogy a flakonban milyen anyagok keveréke rejtőzik, nem mindegy az sem, hogy a gyártó ezeket milyen forrásból és milyen minőségben szerezte be.

Problémás összetevők lehetnek egy tusfürdőben azok az elemek, ahol már felmerült az adott vegyi anyag biztonságosságának kérdése. Sajnos kevés az olyan összetevő, amelyről egyértelműen kijelenthető, hogy az káros vagy éppen bizonyítottan szuperbiztonságos. A tusfürdők legtöbbjének alapvető mosóaktív összetevője a Sodium Lauryl Sulphate (SLS) például egy olyan anyag, amelyet számos cikk bírál a tusfürdőkben való felhasználásáért. Egyes tanulmányok szerint bőrirritáló és rákkeltő lehet, más források szerint „csak” a bőrt teszi átjárhatóbbá  a káros anyagok számára.

Ugyanakkor az Interneten található rengeteg veszélyfelhívásnak sem lehet egy-az-egyben hinni. Jelentős részük hiányos, hiteltelen, vagy épp téves információn alapul. Egy vegyi anyag biztonsági kockázatai nem egyeznek meg egy tusfürdőben felhasznált adalékanyagéval, hiszen más koncentrációról, mennyiségről illetve minőségről van szó. Anekdotikus példa erre, hogy kis mennyiségben a víz nélkülözhetetlen, nagy mennyiségben ugyanakkor fulladásos halált okozhat. Az is elképzelhető, hogy üzleti érdekek állnak a háttérben, például az épp bűnösnek kikiáltott összetevőtől mentes tusfürdő forgalmazói.

Mindemellett vannak olyan összetevők, amelyek több mértékadó fogyasztóvédelmi szervezet, mint megbízható információforrás listáján is szerepelnek.

Formaldehid

A formaldehid jól ismert tartósítószer. Erős allergén, a nyálkahártyát irritálja, illetve tartós belélegzés esetén rákkeltő. Bár maga a formaldehid ma már ritkán szerepel kozmetikai összetevők listáján (továbbá az Európai Unióban kötelező a formaldehid-tartalomra a címkén felhívni a figyelmet), mégsem lélegezhetünk fel teljesen. Egyes összetevőkből ugyanis (így például a DMDM hydantoin, diazolidinyl urea, imidazolidinyl urea, quaternium-15, sodium hydroxymethyl glycinate, 2-bromo-2-nitropropane-1,3-diol, bronopol) formaldehid szabadulhat fel.

DEA, TEA, MEA

A jól hangzó nevek mögött álló szerves vegyületek: diethanolamine, triethanolamine, (mono)ethanolamine. Egyes anyagokkal reakcióba lépve erősen rákkeltő nitrozaminokat képezhetnek, bár nem tisztázott, hogy a kozmetikumokban használt koncentrációban ez mekkora veszélyt jelent.

Parabének

Igen elterjedt tartósítószer-család. Egy sokat vitatott tudományos kutatás a mellrák daganatokkal hozta összefüggésbe a parabéneket, míg mások a hormonháztartást megzavaró anyagként tartják számon. Veszélyességük azonban eddig nem nyert egyértelmű bizonyítást. Nem elhanyagolható tény, hogy az illatanyagok után a tartósítószerek a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói.

A PEG família

A polyethylene glycol különböző formái szintén gyakori összetevők a tusfürdőkben. Könnyen áthatolnak a bőrön, s azt átjárhatóvá tehetik más káros anyagok számára.

UV szűrők

Jogos a kérdés, miért is van szükség a tusfürdőnkben UV szűrőre? Az UV szűrő anyagok ebben az esetben nem annyira a bőrt, hanem a terméket magát védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől vagy minőségromlástól. Az átlátszó vagy világos flakonban tárolt anyagokat ugyanis károsíthatja az UV sugárzás, ami hatással lehet a termék színére, illatára. A probléma az, hogy a termékek védelmére használt UV szűrő anyagok némelyike allergén, néhány esetében felmerült a gyanú, hogy megzavarják a hormonháztartásunkat, valamint kimutathatóak az anyatejből. Jobb elővigyázatosságból minimalizálni a használatukat, és mivel egyáltalán nem elengedhetetlenek a tisztálkodáshoz, válasszunk olyan terméket, amely nem tartalmaz kérdéses fényvédő anyagokat! A német Öko Test magazin az alábbi fényvédőket tartja problémásnak:

  • 4-Methyl-Benzylidencamphor (4-MBC vagy MBC)
  • Octyl-Methoxycinnamate (OMC)
  • Homosalate (Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
  • Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic -Acid (OD-PABA)
  • Benzophenone-1, Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
  • 3-Benzylidencamphor

Illatanyagok

Az illat az egyik legkritikusabb összetevő a kozmetikumok esetében, nemcsak azért, mert ez alapján választjuk ki kedvencünket, hanem mert az illatanyagok a kozmetikumok által okozott allergiás reakciók leggyakoribb kiváltói. Ennek ellenére nincs könnyű helyzetben az óvatos vásárló, hiszen az üzleti titkok védelme érdekében a gyártóknak elég csupán annyit feltüntetni „parfüm” vagy „fragrance”, és – néhány alább részletezett kivétellel – nem tüntetik fel külön az illatanyag összetételét. A gyártók több ezer illatkomponenst használnak, és egy-egy termék illata akár több száz komponensből is állhat. Ezek között vannak ártalmatlanok, erős allergének, és olyanok is, amelyek csak az emberek elenyésző kisebbségét érintik kellemetlenül.

Leggyakoribb allergén illatok

Van pártucat illatanyag, amelyek az évtizedek során kiemelten allergénnek bizonyultak. Ezért az Európai Unió 2003 óta megköveteli ezek feltüntetését az összetevők listájában, amennyiben koncentrációjuk meghalad egy bizonyos minimális értéket. Ezek az anyagok (az első 13, dőlt betűvel kiemelt anyag a 26 közül is a legproblémásabb, allergén hatásuk jól dokumentált, valamint az Evernia Prunastri Extract, Evernia Furfuracea Extract anyagokat is erős allergénként tartják számon):

  • Amyl Cinnamal
  • Benzyl Alcohol
  • Cinnamyl Alcohol
  • Citral
  • Eugenol
  • Hydroxycitronellal
  • Isoeugenol
  • Amylcinnamyl Alcohol
  • Benzyl Salicylate
  • Cinnamal
  • Coumarin
  • Geraniol
  • Hydroxyisohexyl-3-Cyclohexene Carboxaldehyd
  • Anise Alcohol
  • Benzyl Cinnamate
  • Farnesol
  • Butylphenyl Methylpropional
  • Linalool
  • Benzyl Benzoate
  • Citronellol
  • Hexyl Cinnamal
  • d-Limonene
  • Methyl-2-Octynoate
  • Alpha-Isomethyl Ionone
  • Evernia Prunastri Extract
  • Evernia Furfuracea Extract

Az allergia a kozmetikumok esetében legtöbbször ekcémás bőrreakcióként jelentkezik. Nem mindenki érzékeny ezekre az anyagokra, és nem biztos, hogy egy érintkezés rögtön allergiás reakciót vált ki. A tusfürdő napi használata miatt azonban testünk rendszeresen találkozik ezekkel az allergénekkel. Nem is szólva arról, hogy mivel ezeket az illatokat több termékben is használják, feltehetőleg más kozmetikumokkal, vagy épp tisztítószerekkel, légfrissítőkkel is kitesszük magunkat hatásuknak.

A policiklikus pézsmavegyületek

Azaz a szintetikus pézsma illatanyagok, valamint az ezekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező cashmeran felhalmozódnak testünkben és a környezetben is. Több európai kutatás kimutatta a policiklikus vegyületek magas koncentrációját felszíni vizekben, illetve azok élővilágában. A pézsmaillat világszerte nagy népszerűségnek örvend, és mivel a természetből csak drágán nyerhető, a parfümvilág ma már mesterségesen állítja elő. (A természetes pézsma a Szibériában, Ázsiában – az illegális pézsmakereskedelemnek köszönhető túlvadászat, valamint élőhelyének eltűnése miatt mára megcsappant számban – élő pézsmaszarvas illatmirigyéből állítható elő.) A Greenpeace 2005-ös kutatása során 36 véletlenszerűen kiválasztott parfüm vizsgálatakor majdnem mindegyik termékben kimutatták a kritikus szintetikus pézsmavegyületeket (sőt egyes termékek esetében a parfüm majd 10%-át tették ki ezek az illatanyagok). Mivel a policiklikus pézsmavegyületek az illatanyag részét képezik, és nincsenek rajta az EU által szabályozott 26 feltüntetendő allergén anyag listáján, ezért jelenlétük a termékben az összetevők listájából nem derül ki.

Színezékek

A színezékek funkciója, hogy a terméket esztétikusabbá tegyék. Egyik tusfürdő rózsaszín árnyalatú, a másik bézs, a harmadik kék. Csakhogy a szépségért ismét nagy árat fizetünk, a színezékek ugyanis az illatanyagokhoz hasonlóan allergiát okozhatnak. A CI 18050 számmal jelölt színezék például a jogszabályok értelmében csak olyan termékben használható, amely a nyálkahártyával nem érintkezik. A tusfürdő azonban még a legnagyobb óvatosság mellett is a szembe kerülhet, illetve intim testrészeinkkel érintkezik (ki fürdik gumibugyiban?). Mivel a színezékek csupán esztétikai célokat szolgálnak egy olyan termékben, amit felhasználásig a legtöbb esetben csomagolás takar, felhasználás során pedig csupán pár másodpercig látjuk, majd fehér habbá válik, túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy nem veszítenénk sokat, ha kimaradnának a tusfürdőnkből. A színezékeket az INCI szabvány szerint a CI betűvel és az ötjegyű
azonosító számmal kell jelölni, pl „CI 18050”. Előfordul még a főleg Amerikában használatos „FD&C yellow No.5 (CI 19140)” vagy „D&C violet No.2 (Cl60730)” jelölés is, de ezesetben is feltüntetendő az INCI szerinti azonosító.

Csomagolás

Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a tusfürdőket műanyagba csomagolják. Nem mindegy azonban, hogy milyen műanyagból készül a flakon, illetve az sem, hogy a gyártó szükségesnek látja-e kizárólag marketing célból egy második réteg csomagolóanyagba is beburkolni a terméket. Szerencsére utóbbira csak egy példát találtunk, de pont ott, ahol a legkevésbé vártuk volna. Éppen az egyébként környezettudatos jellemzőkkel bíró német Lavera natúr tusfürdő volt az, amelyik műanyag flakonban és papírdobozban került a boltokba.

Nem minden műanyag egyformán rossz műanyag, hiszen egyes típusok újrahasznosíthatóak, míg mások nem, vagy még rosszabb esetben égetésükkor mérgező anyagok szabadulnak fel. A legrosszabb választás kozmetikumok csomagolása esetében a PVC, hiszen egyrészt a flakon esetleges elégetésekor (márpedig a flakontól jó eséllyel a háztartási szeméttel szabadulunk meg, amely sokszor az égetőbe kerül) rákkeltő dioxin keletkezik, másrészt a PVC csomagolásból súlyos egészségügyi problémákat okozó ftalátok oldódhatnak ki a termékbe (ld. A ftalátok hatása c. cikkünket).

A PVC csomagolás a flakonon az újrahasznosíthatóságra vagy újrahasználhatóságra utaló háromszögben lévő 3-as szám és/vagy PVC feliratról ismerhető fel. Egy 2002-es, az európai kozmetikumok ftalát-tartalmát vizsgáló kutatás során a vizsgált termékek 79%-ában mutattak ki ftalátokat, annak ellenére, hogy ez egyik termék címkéjén sem szerepelt az összetevők között. A kutatás rávilágított arra, hogy nem egy elhanyagolható problémáról van szó: a nem megfelelően ellenőrzött alapanyagok, vagy a nem megfelelő csomagolás egészségre veszélyes anyagoknak tesz ki bennünket, méghozzá nap mint nap. A vizsgált tusfürdők közül egy esetében volt PVC a csomagolóanyag (Neutralia), míg 5 terméken (Lavera, Ilcsi, Charlotte Exotic, Avon Senses, Witch magic Spell) nem volt jelölve milyen típusú műanyagból készült a flakon.

Forrás: http://bioszappan.hupont.hu/17/mi-is-van-a-tusfurdoben

Posted in:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük